Quantcast
Channel: Bankár, bróker és kereskedő egy asztalnál, avagy érdekes kávéházi beszélgetések a tőzsdéről | Tőzsdecafé.hu » infláció
Viewing all articles
Browse latest Browse all 2

Japán: ahol az infláció nem ellenség, hanem cél

0
0

A japán jegybank a kilencvenes évek eleje óta tartó fogyasztási válság megoldása érdekében nemrég új programot hirdetett, melyben az infláció már nem ellenség, hanem cél. Az Equilor Befektetési Zrt. friss elemzésében a japán gazdaság múltját, jelenét és kilátásait vizsgálta meg azt kutatva, hogy a 0% körüli kamatszint és az óriási államadósság közepette milyen jövőkép lebeg a szigetország előtt.

 

2013-ban is a vezető gazdaságok pénznyomdái diktálják a tempót a tőke- és pénzpiacokon. Amerikában folyamatosan új indexcsúcsokat ünneplünk, Európában pedig több éves rekordok dőltek meg a tavasz folyamán. A likviditásbőség erejében bízva nemrég Japán is csatlakozott az előbb említett gazdasági hatalmakhoz. A távol-keleti országban azonban egészen más a kiindulási helyzet, de náluk is az a cél, hogy a gazdaság dinamikusan növekedjen. Az Equilor Befektetési Zrt. friss elemzésében a japán gazdaság múltját, jelenét és kilátásait vizsgálta meg, azt kutatva, hogy a 0% körüli kamatszint és az óriási államadósság milyen gazdasági és pénzpiaci folyamatokkal járhat.

Japán rekordalacsony kamatkörnyezetének oka, hogy az ország 1991 után jelentős sokkot élt át egy ingatlanpiaci és egy tőzsdei lufi kipukkanását követően, ám ebből érdemben a mai napig nem tudott kilábalni. A japán tőzsdeindex, a Nikkei három év alatt 40 ezer pont közeléből 15 ezer pontra esett. A szigetország bankjainak nagy része ezt követően az értéktelen ingatlanokkal, a bedőlt hitelekkel küzdött, amely a lakosság részéről is óvatosságot indokolt. Mivel megégették magukat, a pénzügyi eszközök iránti bizalom alacsony szinten ragadt. A piaci szereplők véleménye megoszlik az okokat illetően, néhány témában azonban egyöntetű a konszenzus: a gazdasági problémák alapvetően a társadalmi/szociális helyzetre vezethetők vissza. Japán rendelkezik a világ legalacsonyabb születési rátájával: 1000 főre átlagosan 7,3 fő jut, miközben ez Európa és az USA vonatkozásában 10-12 között van. A japán társadalom 22%-a 65 évnél idősebb, miközben ez más fejlett országok esetében 14-20% között mozog. Mindez a világ második legnagyobb várható élettartamával, 84 évvel párosult, ráadásul még a bevándorlás is erősen korlátozott.

Az 1990-es évek eseményei és a társadalom elöregedése a fogyasztási szokásokat is negatívan érintette az Equilor elemzése szerint, ami felgyorsította a deflációs folyamatokat. Ennek eredménye, hogy a vállalatok és a lakosság ahelyett, hogy elköltené, egy helyben parkoltatja a szabad pénzeszközeit. A lakosság a fogyasztás helyett a megtakarítások felé mozdult, amely még nehezebbé tette a vállalati szektor kilábalását. A fagyos hangulat az árszínvonal csökkenésében öltött testet, amire válaszul 2001-ben a japán jegybank 0% közelébe vitte a kamatot, hogy felpörgesse a gazdaságot, ez azonban vegyes sikerrel járt. A kötvénypiaci hozamok is messze elmaradnak a perifériás, de még az etalonként számon tartott német vagy amerikai társak hozamaitól is. Mindezek ellenére az államadósság szintje messze az egyik legrosszabb a világon, a GDP-hez mérten bőven 240% felett áll. Súlyos problémát ez azért nem jelentett eddig, mert ennek nagy része belföldiek kezében van.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint egy ilyen környezetben elinflálni, vagy kinőni az államadósságot nem egyszerű feladat, pedig a jegybanki vezetés ezt tűzte ki célul. „Amennyiben a jegybanki politika hitelességét nem kérdőjelezi meg a társadalom, úgy az új program működhet, és a fogyasztási szokások átalakulásával növekvő pályára állhat a gazdaság. A problémát azonban az jelenti, hogy nem a likviditás hiányzik a rendszerből, hanem súlyos strukturális gondokkal küzd az ország.” – tette hozzá Kuti Ákos. A szakértő szerint Japánnak valahogyan ki kell törnie abból a csapdából, amibe a növekedés hiánya és a defláció miatt került. A gazdaságpolitikai irány sikeressége azonban kérdéses. Egyelőre nem világos, hogy a deficitcél és az államadósság elszállása nélkül hogy lesz képes növekedést elérni az ország, amely kérdés a piaci szereplőket is megosztja.

A tankönyvi példák alapján a növekedés ösztönzésének legkézenfekvőbb eszköze a költségvetési kiadások növelése, a 240% feletti GDP-arányos hiány azonban nem biztosít megfelelő terepet erre. Az amerikai példából kiindulva a japán jegybank az inflációs- és vagyonhatás révén kívánja felpörgetni a fogyasztást. A program keretében a jegybank állampapírokat, részvényeket (ETF) és befektetési jegyeket vásárol.

Az Equilor elemzése szerint hosszútávon valószínű, hogy a strukturális problémák miatt első körben nem hozza a remélt eredményeket a program, ezért más formában finomítanak majd a feltételeken a döntéshozók. A jen várhatóan még gyengébb lesz (USD/JPY 110 körül és EUR/JPY 140 körül), a kötvények elvesztik reálértéküket, a részvények pedig ismét nyertesek lehetnek. A megváltozott monetáris politika nyomán 2012 novembere óta a japán Nikkei 225 index 55%-ot emelkedett, miközben az USD/JPY kurzusa 22%-ot ugrott. Az előzőekben említett 2007-es szintek egyelőre még távol vannak, de ha ilyen rohamléptekkel haladnak a befektetők a jen eladásával, akkor hamarosan itt is új csúcsokról lehet majd beszélni.

 

A Nikkei 225 index és az USD/JPY árfolyamának változása

nikkei


Viewing all articles
Browse latest Browse all 2

Latest Images

Trending Articles